+3620/535-2415 berkiane56@gmail.com

Tési Szélmalmok

Kettő holland típusú szélmalom, az 1840-ben épült, 1951-ig üzemelő, de ma is működőképes Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle. A népi, ipartörténeti műemlékek a Tésre érkező turisták első számú látnivalói.

A két felújított szélmalom ipartörténeti emlék. Helt József bognármester szélmalmát 1840-ben építette Pircher János malomács. A köralaprajzú, enyhén karcsúsodó, háromszintes kőfalazatú épület, kúpalakú zsindelytetőzete körsínen forgatható, így a hat vitorlát mindig szélirányba lehet állítani. A malomszerkezet ma is működőképes. Ozi János asztalos 1924-ben építtette meg szélmalmát Helt József szélmalmától 200 méterre. Ugyanolyan szerkezetű, mint a Helt-malom csak kisebb méretekben. A Helt-malomban két pár kő, az Ozi-malomban egy pár kő őröl. Mindkét malom népi műemlék.

A malmokban többféle gabonát is őröltek, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is.
A Helt- és az Ozi-féle szélmalmok a Táncsics utca 16. és 32. számú porták kertjeinek végében állnak.

Az udvarban a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is.

Széchenyi Zsigmond kilátó

A magyar szabadság tiszteletére állított 18,48 m magas kilátó az Országos Kék- túraútvonal mentén, kis letéréssel található, Tés község belterületétől északra.

Névadója a vadászirodalom kiemelkedő alakja, Széchenyi Zsigmond a Nádasdyak vadászvendégeként a környező erdőkben ejtette el élete első őzbakját.

A bükkerdőben lévő kilátóról csodálatos panoráma nyílik a szomszédos településekre, illetve láthatóak a “szápári” szélkerekek is. A kilátó gyalogosan, néhány perces sétával megközelíthető Tésről. Parkolás az út mentén a Bakony utca irányába.

Csikling vár

Isztimér községhatárában, Bakonycsernyétől délre, mintegy 4 kilométerre, egy vízmosás felett, 420 méteres tengerszint magasságban, a hegytetőn található az ismeretlen időben épült vár csekély maradványa.

A vízmosás kb. 20-25 méter magas meredek fala északról és nyugatról nyújtott természetes védelmet. A megközelítően négyszög alaprajzú területet 4-5 méter mély és 5-7 méter széles árok vette körül, melynek északi részén 0,8-1 méter vastag, szabálytalanul rakott, mészhabarcsos alapfal maradvány látható (legmagasabb pontján egy négyszög alapú toronyfélével együtt). A falak anyaga kisebb-nagyobb mészkő darabokból áll, melyek között téglának nyomát sem találni, ami a vár régi eredete mellett szól.

Legnagyobb valószínűség szerint az is afféle kisebb vadászkastély, vagy megerősített hely lehetett, melyben talán a környéken vadászgató királyaink is megfordulhattak, amit a közeli Királyszállás név is igazolni látszik.

Közelében található a Tési – fennsík perem egyetlen forrásbarlangja.

Hamuház

A ház vadászháznak épült, de volt már kulcsos ház is. Neve a XIX. századbeli üveggyártáshoz és szappankészítéshez nélkülözhetetlen hamu-zsír főzésre utal.

Burok-völgy

A Keleti-Bakony népszerű túracélpontja a Tési-fennsíkon elhelyezkedő Burok-völgy, amelynek közel 12 kilométeres főága Bakonykúti és Királyszállás között vezet. A völgyben túrázni nem éppen vasárnapi séta, de pont ez adja az izgalmat és az élményt. A dús aljnövényzet nem könnyíti meg a haladást, az ösvényen keresztbe dőlt fákon átmászni vagy alattuk átbújni jó kis izomerősítő gyakorlat.

Számos mellékága közül a Bükkös-árok a legnagyobb, ezt szintén érdemes felkeresnie annak, aki a kalandos túrázás híve. Állandó vízfolyással nem találkozhatunk a völgyben, viszont annál több barlangot fedezhetünk fel a környéken.

Bányász-emlékmű

A hajdani Kisgyónbánya központjában, a bányászemlékmű, ami a II. Világháború alatt elhurcolt három bányásznak: Bodó Nándornak, Dorschner Ferencnek és Sprőder Györgynek állít emléket. Valaha itt volt a bánya központja, kastéllyal, buszállomással, iskolával és a kisvasút átrakóállomásával. Ma már csak a szénosztályozó maradványai emlékeztetnek az egykori szénbányára, az épületeknek már nyoma sincs. A területről a használható eszközöket a balinkai bányába vitték.

Római-fürdő - Sobri Jóska barlangja

A Bakony kiterjedt erdőségei hajdan betyárok, bújdosók, szegénylegények számára nyújtott menedéket, rejtekadó hajlékot, szűkös, de az éhenhalástól megmentő táplálékot. Ma a bakancsos és kerékpáros turisták, hétvégi kirándulók, teljesítménytúrázók, vártúrázók paradicsoma. A hegység egyik leglátványosabb kirándulóhelye a Gaja-patak Bakonynána és Jásd közötti szakaszán található, Római fürdőként ismert szurdokvölgy. A mélyen a mészkőfelszínbe vágódott áttörés legszűkebb pontján zúgók és kisebb vízesések sorozata alakult ki, amely hazánk egyik legvadregényesebb vidékét hozta létre.

Sobri Jóska barlangja
A Római-fürdő szikláinak déli oldalában található a bakonyi betyárról elnevezett barlang.

Jásdi Szentkút

a Szentkútnak nevezett forrás és környezete, mely egy ősi búcsújáró hely. A Szentkút keletkezéséről egy helyi legenda emlékezik meg: Jásdi Péter remete itt vezekelt a bűnéért. Nagy szárazság lett úrrá a vidéken, és kiszáradt a patak is – a remete pedig szomjazott. Egyik éjjel álmában Szűz Mária jelent meg, és elmondta, hol ásson, hogy vízforrásra találjon. Ébredést követően a jelzett helyen ásni kezdett. Egész heti hiábavaló munka után szombaton, amikor kimerülve, a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozta, a rózsafüzér Mária-érme beleesett a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakadt föl, s alatta az érmen tündöklött Szűz Mária.